Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy (újabb) nagy dilemmám, amiből „számtalan veszély és megpróbáltatás után” végül Svédország került ki győztesen. Engem is meglepett, hogy még Nottinghamet is képes volt kiütni a nyeregből, mert az még hagyján, hogy Olaszország ellen sikerült racionális érvekkel meggyőznöm magam, de hogy Anglia hogy lehetett csak második a svédek mögött, sokszor számomra is rejtély. Aztán persze mindig eszembe jut a legerősebb érv, ami bár a legkevésbé sem megalapozott, nálam mégis mindent visz. Az a bizonyos „blank page” elmélet, az fordította az iránytűmet végérvényesen észak felé.

A blank page, ami egyszer már olyan jól bevált. Miért is ne támaszkodhatnék ismét rá? Volt egyszer egy zöld sziget, amit homályosnak láttam, periférikusnak és elmosódottnak, és éppen ezért élveztem úgy minden pillanatot, miközben felfedeztem. Ahogy közeledtem felé, úgy vált egyre élesebbé és került minden apró részlet tökéletesen a helyére. Nem voltak elvárások, nem voltak tervek vagy nagy várakozások, hiszen az egész olyan mérhetetlenül valótlannak és elképzelhetetlennek tűnt, hogy inkább csak hagytam magam elvarázsolni. A varázslat pedig megtörtént, a nyúlüreg beszippantott, elvesztem a Labirintusban, amit pedig belül találtam, az több volt, mint amit valaha is el tudtam volna képzelni. Nem voltak kipipálásra váró listák, egyszerűen csak az egyik ámulatból a másikba estem és élveztem, ahogy a Guinness, a koboldok, a szivárvány és az eső tipizálta ország megnyílt előttem és szép lassan felfedte a felszínnél sokkal érdekesebb és százszor értékesebb valódi énjét.

Valami ilyesmire számítok Svédországgal kapcsolatban is, hiszen nagyjából annyi előzetes tudásom van az országról, mint anno Íriáról: kb. nulla, így pedig nincs esélye a csalódásnak, hiszen várakozások sincsenek. Ennél erősebb érvre nincs is szükségem, hogy miért is volt jó választás az ismerős helyett az ismeretlenre voksolni. Bár bevallom, van bennem egy kis félelem, hiszen a mérce nagyon magasan van, de pont azért jövök ide, hogy minél kevesebb legyen az összehasonlítási alap. De már lapoztam, készen állok egy újabb üres lapra, ezúttal hófehérre, amit kiszínezhetek.